„ Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyv ... s egy szellemi: a könyvtárnok.Ez t.i. valóságos lelke, életereje minden bibliotékának. Ő tartja fenn, ő neveli tudományrendszeresen, hogy folyvást organikus test, s ne mechanikus halmaz legyen ... A könyvtárnok az, ki a könyvtárnak vagy megölő betűje vagy verőszíve, ő képes a leggazdagabb gyűjteményt holttetemmé lelketleníteni, mint képes azt, ha magát nem ragyogó, de annál melegítőbb hivatásának egész lélekkelés szívvel odaadja, élő hatalommá emelni.”                                                                  

  /Toldy Ferenc 1843./

Hogyan indult Százhalombattán?  

    1903-ban került említésre egyáltalán, hogy a lakosság szellemi fejlődése érdekében kívánatos volna egy népkönyvtár felállítása, s ehhez a Földművelési Minisztériumtól könyveket kellene kérni. A község megtette a szükséges lépéseket. E szerény lépések után Százhalombattán is az egyletek történetébe kell bepillantanunk ahhoz, hogy lássuk a továbbiakat. 1921-ben alakult meg az Ifjúsági- és Testedző Egylet, s ezen belül (többek között) működött egy gazdakör is. Mindegyik alapszabályában utalás van arra, hogy könyvtárat tartanak fenn. A pénztári, könyvtári jelentéseik, leltáraik pedig pontos számadatokkal támasztják ezt alá. Pl. 1925-ben az egyletnek 80 db könyve és 73 db gazdasági füzete volt, és 6 féle újságot fizetett elő. 
   A következő lépés az volt, hogy a felállítandó népkönyvtárat bízzák az egyesület kezelésére, de úgy működjön, hogy a beszerzendő könyvekből bármely községi lakos kaphasson kölcsön. A jeles fejlemény 1929-ben történt meg: a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 65436/1929. értesítése szerint 107 kötetből álló népkönyvtárat adományoz a községnek. A könyvtárat a községházán állították fel. 
   A népkönyvtárak iránt országszerte mind a társadalom, mind a megyei és helyi elöljáróságok közömbössége nyilvánult meg. Fejlődésükhöz, fejlesztésükhöz anyagilag nem járultak hozzá. Ez így volt Százhalombattán is, egészen 1958-ig nem volt semmiféle támogatás. 1955-ben a községpolitikai terv keretén belül merült fel egy új feladat, a kultúrmunka megjavítása és az oktatás kérdése. Kívánatos volna a könyvtármozgalom fejlesztése is. 1959. október 26-án a könyvtárat községi közművelődési könyvtárrá nyilvánítják, s a költségvetésből már meghatározott összeget elkülönítenek a fenntartására. Ferenczi Illés és Újhelyi József Százhalombatta történetével foglalkozó munkáikban ez az időpont 1950, a Könyvtári Minerva 1965. évi kötete pedig azt állítja, hogy 1952 volt az alapítás éve.

 1960 – 1970   

   A 60-as évek igen nagy változásokat indítottak el a község életében. Olyan lehetőségek születtek, melyek kihasználása a Duna menti apró településből ipari várost emelt. A Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat építkezéseinek megindulása okozta a fellendülést minden téren. Az ország különböző területeiről érkeztek és telepedtek le itt emberek, akik e vállalatokat építették, ill. dolgoztak benne, s átmenetileg munkásszállón éltek. Ekkor felmerült egy korszerű, új település építésének gondolata, s 1962-ben elkezdődött az első lakótelep építése. Majd elérkezett az idő, amikor már nemcsak lakások hiányoztak, hanem a művelődési, kulturális és szórakozási lehetőségek is. A vállalatokon belül klubkönyvtár, kultúrház kezdte meg működését. Ezek fejlődését szem előtt kell tartanunk, mert a DKV területén működő kultúrházból nő ki a város kulturális és művelődési igényeit kielégítő Művelődési Központ és Könyvtár. 
   Ugyanakkor a községi könyvtár nem mutat dinamikus fejlődést. A könyvtárosok majdhogynem évente váltották egymást, de mindegyik megpróbált e kis idő alatt tenni valamit azért, hogy a könyvtár szekerét előbbre vigye. 1961-ben Osztovics Irén, 1962-ben Wágner Ferencné, 1963-ban Horváth Ernőné és Ernőa könyvtáros, őket Pfeifer Henrikné követte 1965-től, aki általános iskolai tanár volt, s mindaddig a községi könyvtár könyvtárosa, míg a majdani városi könyvtár át nem veszi az állományt. A könyvtár kezdetben a kultúrház öltözőjében működött, majd a tanácsház épületébe költözött, onnan az óvoda épületébe, és később megtaláljuk a tejbegyűjtőben és az egészségház épületében is. Ez időtől Dunafüreden is találunk egy letéti könyvtárat, mely a Pest Megyei Könyvtár letéte. Pfeiferné mindent megtett, hogy tartalmasabbá, színesebbé tegye a könyvtár, és az odalátogatók mindennapjait. Kiállítások, tanfolyamok, felolvasások, filmvetítéses előadások programjaival várta az érdeklődőket. 1969-ben a helyzet tarthatatlan, nedvesek a falak, a mennyezet beázik, de fejlesztésre nincs lehetőség. A költségvetésből biztosított összeg mellé a Megyei Könyvtár nyújtott segítséget a könyvbeszerzésben.
   1969-ben Pfeiferné a településen működő könyvtárak adatait összeszedte, eszerint a következő helyeken található könyvtár:

•DHV Beruházás Művelődési Otthon
•DKV Beruházás Szerelők
•DKV Műszaki Könyvtár
•BKGDHV Munkásszálló
•ERBE Szerelők26-os Építőipari Vállalat
•Lakótelepi Általános Iskola
•Dunafüredi Letét

                       Összesen: kb. 22509 kötettel.

   A DHV könyvtára 1962-től szerzeményez és a mai napig működik. A DKV 1963-ban hozta létre saját könyvtárát, mely a vállalat területén belül működik és csak a vállalat dolgozói használhatják. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa (SZMT) elsősorban a munkásszállón lakóknak biztosít művelődési lehetőséget, mikor megalapítja a klubkönyvtárat és művelődési házat, de ezt a városban lakók is használhatják. Autóbusz szállítja az érdeklődőket egy-egy rendezvényre. A DKV területén működő SZMT letét Dunai Kőolajipari Beruházás Művelődési Háza néven szerepel, majd 1971-ben Barátság Művelődési Háza lett a neve.

 Százhalombattát 1970. április 4-én avatták várossá.

    A DKV Beruházások Művelődési Háza tervezi, hogy bent a városban lévő munkásszállókon létrehoz letétet, ami ideiglenesen megoldaná a területi kölcsönzés problémáit is. A Pfeiferné által vezetett közművelődési könyvtár nem fejlődött megfelelő módon, sem tartalmi tevékenységét, sem környezeti tényezőit tekintve. Területi elhelyezése sem ideális a város egészét nézve. Szükségessé vált az együttműködés a könyvtárak között, mert a közművelődési könyvtár nem tudja a lakosság információellátását biztosítani. A város tehát új lehetőségeket kell, hogy keressen a könyvtárak fejlesztésében is. Ennek érdekében a Városi Tanács és a DKV Szakszervezeti Bizottsága arra a megállapodásra jutott, hogy közös fenntartású közművelődési intézményt hoz létre. Ez az intézmény a DKV Beruházás Művelődési Háza, mely a Városi Tanács támogatásával, az anyagi és személyi erők összpontosításával képes a város területén a közművelődési és könyvtári feladatok jobb ellátására. A megállapodás 1971. január 1-től lépett életbe. Eszerint az intézmény neve Barátság Művelődési Ház (BMH) lett. Igazgatója 1972-től Szekeres Zoltán, majd 1973-tól Takács Péter lett. Első könyvtárosa Cseh Márta (később Szalai Gáborné). Letétként működik a továbbiakban az Óvárosi Közművelődési Könyvtár, és letét van az újvárosban a lakótelep területén a II-es, majd az I-es számú munkásszállón. 
   A Barátság Művelődési Ház a majdan épülő városi intézmény jogelődje és a DHV Művelődési Házat, valamint a DKV vállalati könyvtárat kivéve, az összes művelődési intézmény és könyvtár hozzátartozik.

 1971 – 1984

   A könyvtár állományának nagy része az SZMT Központi Könyvtárának a tulajdona. Saját könyvtár kialakítása céljából a szerzeményezés az Állami Könyvterjesztő Vállalaton keresztül történik, figyelemben tartva a letéti könyvtárak állományának bővítését is. A könyvtári munka az adott intézményi feltételek miatt nem vált külön a művelődési ház többi tevékenységétől, azzal egységben fejlődött. A könyvtárak anyagi feltételei beépültek a művelődési ház költségvetésébe. A városi könyvtár 25 m2-en működik, szabadpolcos szak- és betűrendben. Itt nem fér el a teljes állomány, a raktár a művelődési házban van, ahonnan a dolgozók hozzák-viszik a könyveket szükség szerint. A személyi feltételek ideálisabbak lettek, a munkafolyamatokat szakosítani lehetett. Bent a városban a már említett munkásszállón nyílt könyvtár, hogy az itt élő lakosság, diákság ellátása meglegyen. Itt is szűkös a hely, bővítésről szó sem lehet. Láthatjuk tehát, hogy a könyvek különböző kölcsönzőhelyeken, folyóiratok csak az információs központban vannak, és a kézikönyvtár is itt található.
   Az Információs Központot 1977-ben hozták létre azért, hogy összegyűjtse és feltárja a helyi információkat, a környék és Budapest kulturális lehetőségeiről adjon tájékoztatást. Itt az emberek megismerhették, ill. tudomást szerezhettek a világ dolgairól, és meg is vitathatták azt. Mindez klubélettel és ismeretterjesztő előadásokkal párosult. Egy könyvtáros feladata volt az információk összegyűjtése, feldolgozása, az itt lévő állomány kezelése. Mikor felépült a művelődési ház könyvtári része, ez az információs központ megszűnt, mert ezt a fajta funkciót a könyvtár átvállalta.
   Térjünk vissza a könyvtárra. Sajátos helyzetéből adódóan egységes raktári rendje nincs, katalógushálózattal nem rendelkezik. A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa gyakorolja az általános felügyeletet. 1978-as jelentésében megállapítja, hogy hiányzik a könyvtári munkát összefogó, azt egységben látó közvetlen szakmai irányító személy. A művelődési ház igazgatója nem tud részt venni a könyvtár mindennapjaiban. Célszerű lenne kinevezni az egyik könyvtárost a munka összefogására. A könyvtárat nyilvános B típusú szakszervezeti közművelődési könyvtárként határozta meg. Nem önálló gazdasági szerv. Összegzésként megállapítható, hogy a jelenlegi és a majdani funkciók ellátásához sem az anyagi, sem a tárgyi és személyi feltételek nincsenek meg. 
   E problémákat és az örökös helyiséggondokat a város vezetése is látta. A fejlesztési koncepció az volt, hogy ne készüljenek félmegoldások, ki kell várni, míg megfelelő intézményt lehet létrehozni. Meg kell tehát építeni a hosszútávra is alkalmas művelődési házat. A tervezés 1976-ban indult meg. Olyan háromlépcsős épületet tervezett Tóth Dezső, a Pest Megyei Tervező Vállalat építésze, ahol a könyvtár 1200 m2, a művelődési otthoni tér 4000 m2. A három lépcső a következő:

• könyvtári terek
• közösségi terek (klubok, szakköri, tanfolyami helyiségek)
• közönségterek (előtér, színház, mozi).

   Az építkezés 1977-ben indult. Nem számolt a város a demográfiai hullám emelkedésével, amely elérte az iskolát is. Új iskola építésére nem volt mód, ezért olyan döntés született, hogy a felépülő könyvtár fogadjon be 12 tanulócsoportot, így már bizonyos tereket meg sem kapott, mint pl. a zenei könyvtár helyisége.

    A könyvtár két szinten helyezkedik el. Felső szinten, ahol a könyvtár külön bejárata is található, a felnőtt könyvtár van 457 m2-en. Alsó szinten a gyermekkönyvtár 262 m2-en, irodák, raktárhelyiség, zenei könyvtár. Az intézmény neve Barátság Művelődési Központ és Könyvtár. Integrált intézményként működik, közös a gazdálkodó egység, gondnokság. Ez időtől van a könyvtárnak külön vezetője, Borbély Emma személyében. Induláskor az iskolai könyvtárakat a városi könyvtárba integrálták. 1984-ben készült el az épület, december 6-án nyithatta meg kapuit a könyvtári rész a város lakossága előtt. Hatalmas munka előzte meg e büszke kapunyitást. Részletes költözési ütemterv és az időközben megnövelt létszámú könyvtárosok odaadó, lelkes munkájának köszönhető, hogy nyitáskor a látogatók könyvtárat, s nem pedig könyvek halmazát találták. 
   Az állomány nagysága 1984-ben (miután átvette az iskolák állományát is) 59908 kötet. 124 féle folyóirat járt 156 példányban. Ki kellett válogatni az állományból az SZMT anyagot, azt leellenőrizni, az SZMT által át nem adott könyveket visszaszállítani, az itt maradó anyagot pedig átleltározni. Többé nem letét a városi könyvtár. Az egész ház 1985-ben nyílt meg.

1985 – 1991

   A BMKK átadásával 1985-ben a közművelődési munka ideális tárgyi feltételei teremtődtek meg. Az épület a megye legkorszerűbb létesítményei közé tartozik. A közösségi és társas tevékenységekhez szükséges terek, műhelyek biztosítottak. A közművelődési intézmény jó kapcsolatot tart fenn a városban működő, gazdálkodó egységekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel. A ház nagy szerepet vállalt a város lakosságának művelődési és önművelődési szokásainak, a rétegigényeknek a kielégítésében. A városi művelődés és a közösségi élet centrumává vált, nagymértékben hozzájárult a közösségi élet formálásához, a korszerű művelődési formák elterjedéséhez, az igényes szórakoztatáshoz. 
   A könyvtár rendezett, ízléses környezete, rendezvényei, más szolgáltatásai, a könyvtárosok szakmai hozzáértése vonzza a városlakókat. Az olvasók birtokba vették a könyvtárat, létszámuk rohamosan emelkedett. A beérkező dokumentumok feldolgozása folyamatosan halad. A tájékozódást betűrendes- és szakkatalógus, valamint ajánló bibliográfiák segítik. A folyóiratok növekvő beszerzését az olvasói érdeklődés határozza meg, ill. figyelembe veszik azt. A könyvtár szolgáltatásainak köre is bővül. Kölcsönzi a folyóiratokat, hanglemezeket, hang- és videokazettákat. Negyedévenként pedagógusok számára ajánló bibliográfiát készítenek. 
   A könyvtár technikai ellátottsága alacsony színvonalú. Nincs másológépe, pedig igény lenne rá, a hangzódokumentumok tára igazából nem épült ki. 
   A könyvtár minden szolgáltatása ingyenes. 1989. január 1-től eltörölték a beiratkozási díjat, helyette könyvtárpártoló tagságot hoztak létre. Mindenki szándéka és lehetősége szerint támogathatja a könyvtárat 50 Ft-tól több száz forint erejéig. Év végén a könyvtár levélben fejezi ki köszönetét a támogatásért és a művelődési ház valamely rendezvényére tisztelet- jegyet küld. Természetesen semmiféle hátrányban nem részesülnek azok, akik nem válnak pártoló taggá. Az olvasók szívesen fogadták e kezdeményezést. Úgy indult, hogy az így befolyt összeget a könyvtár felhasználhatja. A beindítás évében 1688 olvasó közül 464-en fizették e támogatást, a befolyt összeg 38042 Ft volt, az előző év beiratkozási díja pedig 4810 Ft volt. 
 A könyvtár kapcsolódik az országos és megyei könyvnapokhoz, akciókhoz. A könyvtárosok rendszeresen megjelennek különböző szakmai rendezvényeken, könyvtárlátogatásokon, vándorgyűléseken. Egyre inkább halad a könyvtár azon az úton, hogy a város szellemi életének középpontjává, alkotó műhelyévé váljon.
    A felnőtt könyvtárban működő közösségek a Kertbarát klub, Pedagógus klub, Nyugdíjas Pedagógus klub, Alkotókör, Reformklub. Az Alkotókör a helyi művészek időnkénti összejövetelei voltak. 1987. december 14-én „Vagyunk...” címmel megjelent e társaság antológiája. A Reformklub a kulturált vitatkozás, véleménynyilvánítás színhelye volt, neves vendégek jelenlétével: pl. Csoóri Sándor, Tardos Márton, Sugár András. Ezek a közösségek valóságos igényekre alapozott szellemi felpezsdülést jelentettek a könyvtár és a város életében. Ezek közül a kiscsoportok közül az idők folyamán némelyek megerősödtek, mások megszűntek. Több kiemelkedő személyiséget látott vendégül a könyvtár: Ördögh Szilveszter, Csalogh Zsolt, Czakó Gábor, Tarján Tamás, László Gyula, Reményi József Tamás, Jókai Anna, Vathy Zsuzsa.
   1989-ben Szerb Nemzetiségi Klub alakult. Új közösség a Mantra-jóga klub, ahol az ősi indiai jóga irodalommal, a védákkal és az egészséges életmóddal foglalkoztak.
   1984-ben a gyermekek is végre birtokba vehették a nekik szánt könyvtárat. 16836 kötettel kezdhette meg munkáját a gyermekkönyvtár, mely kettősfunkciójú könyvtárnak mondható. Egyrészt közművelődési gyermekkönyvtárként működik, másrészt iskolai könyvtári feladatokat is ellát. Alapvető feladatai az iskolák nevelői és tanulói részére biztosítani a neveléshez, az oktatáshoz szükséges információhordozókat, információkat. Megalapozni a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, elősegíteni az olvasási szokások kifejlesztését.
   A gyermekkönyvtárnak nincs külön olvasóterme, polcok segítségével választottak le erre megfelelő teret. 1989-ben az új elvek szerint iskola nem létezhet könyvtár nélkül, ezért vissza a könyvtárakat az iskoláknak. A Városi Tanács biztosított ehhez beszerzési keretet. Az iskolai könyvtár véleményének kikérésével a Városi Könyvtár szerzeményez, feldolgozza a könyveket és tárolja, ha kell.
   Jó kapcsolat alakult ki az iskolákkal, de a könyvtár fontosnak tartja az óvodák szerepét is. Rendszeresen zajlanak könyvtárhasználati és napközis foglakozások, szaktárgyi órák. Színes programokról gondoskodnak a könyvtárosok. Rendhagyó órák keretén belül vendégek voltak, pl. Kóka Rozália, Kertész Lilla. Gyermekkönyvhetek alkalmából Nemere István, Kiss Anna, Janikovszky Éva. Hagyományossá váltak a vers- és prózamondó versenyek, népdaléneklő verseny, vetélkedők, rajzversenyek. Szerveztek kirándulásokat, pl. a Planetáriumba, Pákozdra, Zsámbékra stb. és nyaranta táborokat. Általában naptári ünnepekhez kapcsolódnak játszóházi foglakozások. Állandó szakkörei, klubjai: Kis könyvtáros klub, Móra könyvklub, Irodalmi színpad, Bábcsoport.

    Az 1990-es évek fordulópontot jelentett a könyvtár életében. Olyan problémát kellett megoldani, ami több éve kimondva és kimondatlanul jelen volt. A könyvtár a BMKK-n belül külön költségvetéssel rendelkezett, de a felhasználás során ezek a pénzek összefolytak. A könyvtárvezető megfogalmazása szerint a művelődési ház és a könyvtár kapcsolatára a „maradék elv” volt jellemző. Ezért minél előbb szükséges az önállóság megvalósítása, mert az önállóság megszerzése letisztítja a képet, nem engedi, hogy a felhasználás során a biztosított pénzek egybeolvadjanak, hanem szétválás után jól és tervszerűen tud majd működni, a neki biztosított összeget teljes egészében a könyvtárra fordíthatja, megtervezheti hogyan és mennyiből fog gazdálkodni. A könyvtárvezető szakmai, gazdálkodási és munkaszervezési felelőssége tudatában végezheti munkáját és vezetheti az intézményt. Az önkormányzat mindezeket meghallgatva és elfogadva 38/1990./XII.19./ sz. határozatával önálló gazdálkodási jogkört adott a városi könyvtárnak. 1991. január 1-től önálló intézménnyé nyilvánította.
   A könyvtárvezetői állásra pályázatot írt ki. Ezt Sinkáné Illés Lívia nyerte meg, akinek megbízása 1995. április 30-ig szól. 

1991 -2000

   A könyvtárnak, mint önálló intézménynek be kellett bizonyítani mind a város, mind az önkormányzat előtt, hogy az új körülmények között is megállja a helyét, és az önállóság megteremtése helyes döntés volt. Megszületett a Városi Könyvtár alapító okirata, mely leírja megnevezését, címét, funkcióját, vállalkozási tevékenységét, felügyeleti szervét, jogállását.
   A könyvtár önálló számlaszámot kapott, a gazdasági, pénzügyi folyamatokat továbbra is a Barátság Művelődési Központ (BMK) gazdasági csoportja látja el. Mindez tehát nem igényelt létszám- és bérnövekedést.
   1991-ben az iskola kivonult a könyvtárból (felépült a 4-es számú általános iskola is), így a könyvtár minden területet felhasználhat céljainak. Visszakapta két termét, melyek közül az egyiket klubteremnek rendezte be, a másikban pedig az eredetileg tervezett zenei könyvtárat hozta létre. A könyvtár előterét napilapolvasónak használja és visszaállította a ruhatárat. Az olvasók nagy örömmel vették mindezt tudomásul, bár a ruhatár használatának elfogadása nehezen ment.
   A könyvtár tervezte, de csak 1994-ben jött létre a Könyvtárért Alapítvány. Célja olyan dokumentumok beszerzése, amelyeket a beszerzési keretből már nem lehet megvásárolni, valamint zenei könyvtár létrehozásában segítség és számítógépes fejlesztés. Ez akkor nem valósult meg, mert az alapításhoz szükséges pénzösszeget nem sikerült előteremteni.
   Fejlesztési keretből fénymásoló gépet vásárolhatott, melyre nagy igény volt már. Mivel a könyvtárnak bevételeket kellett teljesítenie és ehhez nem volt elég a késedelmi, könyvtárpártolói díj és a fénymásolásból befolyt összeg, új forrásokon kellett gondolkodnia. Úgy döntött, hogy két termét szabaddá teszi és bérbe adja. A földszinten található irodák közül a legkisebbet, mely a 2-es számú feldolgozó néven szerepel, bérbe adta először egy tanácsadó irodának, majd egy bőrdíszművesnek. A művelődési háztól való szétváláskor kapott a könyvtár egy termet klubszobának, de mivel mellette egy kung-fu terem van, a klubszoba semmiféle előadás, foglalkozás megtartására nem alkalmas. Ezt bérbe adta a SZIKÉ-nek (Százhalombattai Ifjúságii Közművelődési Egyesület).
A könyvtár folyamatosan különböző pályázatokon vesz részt, és figyelemmel kíséri azokat.
   1992-ben fejlesztési keretből videó állományát tudta bővíteni, mely a felnőtt könyvtárban található és ott kölcsönözhető. A felnőtt könyvtár felvállalta a természetgyógyászat terjesztését a városban, klubjai e köré csoportosulnak. Rendszeresen előadások zajlanak e témában, ismétlődőek a fényadó tanfolyamok. Működik a Fényadó-pont kör, melynek tagjai szerdánként várják az érdeklődőket és a gyógyulni vágyókat. Évek óta jóga tanfolyam zajlik kezdő és haladó szinten. Természetesen a könyves ünnepekhez kapcsolódó rendezvények sem maradtak el. 1993-ban 15 előadásból álló történelmi előadássorozat került megrendezésre, a Történettudományi Intézet közreműködésével. Az érdeklődés addig tartott, míg a sorozat el nem érte az iskolai követelmény határát.
   A gyermekkönyvtárnak szorosan vett iskolai könyvtári funkciókat nem kell ellátnia, mióta az iskolák kivonultak a könyvtárból. Az olvasóvá nevelés, az olvasás megszerettetése továbbra is a legfontosabb cél. 1992-től itt is bevezették a könyvtárpártoló tagságot.
   Felvállalta a városban a cserkész mozgalom megszervezését, és 1992 májusában megalakult a cserkészet százhalombattai szervezete, a Szent László Cserkészcsapat. Vezetőjük Sefcsik Gergely.
   Állandó, már említett klubjai mellett megalakult a gyerekek környezetvédő csoportja. Hetente találkoznak, gyakran szerveznek kirándulásokat, 1993-ban táboruk is volt Szanticskán. Folyamatosan kerülnek megrendezésre továbbra is rendhagyó órák, különböző előadások neves személyiségekkel, gyakoriak a játszóházak és volt fafaragó tábor is.
   1994. december 6-án töltötte be 10. évét a gyermekkönyvtár. Egész napos programmal tette emlékezetessé ezt a napot gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt
   1992. április 13-án nyílt meg az olvasók, ill. hallgatók előtt a Városi Könyvtár zenei könyvtára. Induló állománya a felnőtt könyvtár hangzódokumentumaiból állt, és még egy ideig ezt használta. Megnyithatta ajtaját ugyanis az ízlésesen berendezett, jól felszerelt zenei könyvtár, de állománygyarapításra a nyitás évében mindössze 16 ezer forintot kapott. Ebben a könyvtári részlegben található dokumentumok nem kölcsönözhetőek, csak helyben hallgathatóak. Iskolai csoportok is felkereshetik e könyvtári részleget, zenetörténeti előadásokat hallgathatnak, természetesen zenei aláfestéssel. A könyvtáros egy komoly zenei és egy rock klubot működtet, havonta egyszer találkoznak az érdeklődők.
   Fejlesztési keretből számítógépet vásárolhatott a könyvtár, mely a zenei könyvtárban lett felállítva. A hallgatók, a tagok adatait vitte fel rá a könyvtáros és folyamatosan a zenei könyvtár állományát.
   A könyvek beszerzése már nem kizárólagosan az Új könyvek jegyzékéből történik, mert hosszú a szállítási idő. Megpróbál a könyvtár olyan helyeken vásárolni, ahol nagyobb kedvezményt kínálnak, és az újdonságok hamarabb az olvasók kezébe kerülhetnek. Ez több munkát, feladatot hárít a feldolgozó részlegre, mert a könyvek nincsenek feldolgozva, a bibliográfiai leírást, könyvek felszerelését el kell végezni. Egyedül az Új könyvek jegyzékből rendeltek érkeznek feldolgozottan.
   A könyvtár a számítógépesítésére éveken keresztül várt, mert a költségvetéséből mindig lehúzták. Végül 1995-ben a manuális feldolgozásnak vége lett, a Szirén Integrált Könyvtárkezelő rendszert alkalmazza a könyvtár. Hálózatba kötött kommunikációs rendszer ez, melynek munkaállomásain folyik a kereső, feldolgozói, s későbbiekben a kölcsönzési tevékenység. Megvalósulhat a könyvtár összes dokumentumának számítógépes feldolgozása, könyvek esetén a Szirén adatbázisból előhívható adatok segítségével. Ez az adatbázis a Magyar Nemzeti Bibliográfia alapján készül, mely a Magyarországon 1976-tól megjelent és kötelespéldányként beszolgáltatott könyveket tartalmazza. 
   1996-ban jelentős döntésre került sor a Polgármesteri Hivatalban, mely a könyvtár életében nagy változásokat eredményezett: a város Internet Központ és Kávézó-t hoz létre és ezt a Városi Könyvtár intézményi keretei közé helyezi. A központ elsősorban az iskolák, majd a többi intézmény, ipari és kereskedelmi cégek, valamint magánszemélyek internet hozzáférését biztosítja. Az ünnepélyes megnyitóra1997. október 14-én került sor, ahol szakelőadónk Ungvári Tamás volt.
   A könyvtár épületének átadása óta eltelt már egy kis idő, szükségessé vált néhány változtatás külső arculatán. Azok a bútorok, melyekkel ideköltözött, egyébként sem könyvtári célokra készültek. A 90-es évek közepén sikerült a régi kölcsönző pultokat lecserélni, és új irodabútort kapott a felnőtt-a gyermekrészleg és a feldolgozó irodák. Sor került a telefonhálózat fejlesztésére is.
1994-től a könyvtár nyitva tartási rendje megváltozott. Június 15-től augusztus 20-ig 12 órakor nyit ki a könyvtár, így viszont egész nyáron nem zár be hosszabb időre. Az olvasóknak nem kell nélkülözniük a könyvtári szolgáltatásokat, míg az egyes részlegeket egy-egy olvasószolgálatos könyvtáros egy kisegítő dolgozóval el tudja látni, tehát a szabadságok gond nélkül kiadhatók, ill. kivehetők. 1997-ben úgy módosult tovább, hogy a könyvtár minden részlegében egységessé tette a nyitva tartást az év többi részére vonatkozóan: 10 – 18 óráig.
   A könyvtár vezetője Sinkáné Illés Lívia 1993-tól GYED-re, majd GYES-re ment. A könyvtár megbízott vezetője Szalai Gáborné lett. Sinkáné megbízása 1995. április 30-ig szólt. Pályázat kiírására került sor, melyre Sinkáné mellett Szalai Gáborné felnőttkönyvtáros pályázati munkája is beérkezett. Az Önkormányzat és a könyvtár kollektívája egybehengzóan Szalainé mellett döntött. Így tehát 1995. május 1-től Szalai Gáborné a Városi Könyvtár vezetője. Megbízása 2000. április 30-ig szól.
   A könyvtár, mikor 1984-ben ez új épületbe költözött, letéteket tartott fenn a Hága munkásszállón és az Óvárosban. A Hága szállón elhelyezett letét működése évekig szünetelt, bár a könyvek kint voltak a polcokon. Sem könyvtárosa, sem látogatója nem volt már, emiatt 1995-ben végképp felszámolták.
   Az óvárosi könyvtár a művelődési ház átépítése miatt 2 évig nem működött. Az Óvárosi Művelődési Ház tetőterét építették be, ahol műtermeket alakítottak ki. A Városi Könyvtár  visszahozta letétbe helyezett állományát, melyek nagy részét leselejtezte (elavulás, duplum). Az átépítési munkálatok befejezése után kb. 200 – 300 db dokumentum ismét visszakerült, s járat néhány folyóiratot is a művelődési ház.
   1999. nyarán megtörtént a Városi Könyvtár állományának teljes körű leltározása. Ezzel egy időben minden könyv típusú dokumentum adatainak számítógépre vitele és félvonalkódozása. Az volt a végső célja e munkának, hogy elkezdődhessen a számítógépes kölcsönzés, s a papír alapú katalógus helyett a gyorsabb és biztosabb számítógépes formát használhassa mind az olvasó, mind a könyvtáros a tájékoztatásban.
   Több éve zajlanak előadások a Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem keretén belül. Neves személyiségek beszélnek Hamvas Béláról, az általa képviselt szellemiségről, több témát érintve ezáltal. A könyvtár dolgozói úgy gondolták, könyvtáruk ne csak egy legyen a városi könyvtárak sorában, ezért az előbb említett szellemiséget felvállalva úgy határozott, hogy felveszi  Hamvas Béla nevét. Az Önkormányzat elfogadta e tervet, és 1999. december 1-jén  megtörtént az ünnepélyes név felvétel.

A könyvtár neve Hamvas Béla Városi Könyvtár.

   A könyvtár 2000. áprilisában lesz 30 éve, hogy városi könyvtárként funkcionál. Ha emlékszünk még Toldy Ferenc szavaira, és végig tekintjük e könyvtár eddigi tevékenységét, láthatjuk, hogy dolgozói szívvel, lélekkel fáradoztak azon, hogy a könyvtárat élő hatalommá emeljék. De tudják a könyvtár itt nem állhat meg, haladnia kell és lépést tartani a társadalom, a világ fejlődésével, az emberek igényeivel, nehogy holttetemmé váljon.

Tóthné Kurán Julianna

Irodalom

• Százhalombatta község rövid története felszabadulástól napjainkig 1945-1965. összeállító: Újhelyi József Százhalombatta p. 26.
• 4000 év a 100 halom városában: Fejezetek Százhalombatta történetéből Százhalombatta, 1993. p. 127.
• Ferenczi Illés: Százhalombatta 25 éve 1945-1970. p. 87.
• Könyvtári Minerva 1965. évi kötete
• Csapodi Csaba – Tóth András – Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet Budapest, 1987. p. 217-516.
• Közelítések – 11 beszélgetés népművelőkkel a művelődési otthoni tevékenység fejlesztéséről, Takács Péter  1980-81. p. 91-101.

Egyéb dokumentumok:

 
1. Fejér megyei Levéltár    F-IV. - 401. - b - IV. - 316.

IV. Törvényhatósági Levéltárak

401.Fejér vármegye és Székesfehérvár főispán iratai (1872-1942)

b. Általános iratok

IV. Oktatás, kultúra, vallás

316. Népkönyvtárak, olvasókörök

2. Pest megyei Levéltár      XXIII. 825-b.

V. Százhalombatta község iratai

c./      Polgári kori iratok

a./      Képviselő testületi ülések jegyzőkönyvei 1878-1946.

d./      Népi demokrácia kori iratok  1947-1970.

          Végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek

3. Tanácsülések jegyzőkönyvei 1971-1989.

Százhalombatta Polgármesteri Hivatal

4. Százhalombatta Város Önkormányzat

Képviselő testületi jegyzőkönyvek  1990-1994.

5. Népművelés 1985/11.

Szükségházból palotába – Szabó Ernő p. 14-16.

6. Munkatervek 1970-1994.

7. Szóbeli közlések

 Pfeifer Henrikné, Szalai Gáborné, Dunamenti Hőerőmű és a MOL Rt. Dunai Finomító műszaki könyvtárosai: Kiss Erzsébet, Marosi Margit